Pesti faló

Az elmúlt napokban örömmel tapasztaltam, hozzászólások és a sok lájk révén, hogy sokakat érdekel amiket irkálok a dolgokról.
Igen! Köszönöm nektek, hogy méltattok!
Egyet azonban tudnotok kell!
Nem gondolom azt, miszerint én, ez az oldal megváltoztat mindent, és azt sem,hogy változnak egyáltlán a dolgok!
Mindenesetre szomorú és elgondolkodtató azt látni, hogy elég nagy körben eluralkodott a kétségbeesés a „tele a tököm mindennel” hozzáállás.
Azzal is tisztában kell lennetek, hogy senkit nem akarok megbántani, legyen az magasan kvalifikált szakács vagy egy vidéki kisvendéglőben dolgozó burcsázó, régi technológiával és szellemben ténykedő szakmabeli.
A probléma ugyanaz mindenhol, csak más minőségben!
Az is fontos szerintem, nem csak a jó dolgokat kell leírni velünk kapcsolatban, hanem a hibákat, rosszakat is! Felismerjük a hibákat, vagy ha nem mi, akkor más. Mondjuk ki: építkezzünk belőle, tanuljunk belőle!
Nem mindenkinek adatik meg a jó szakiskolában való tanulás, hiszen még van olyan iskola és oktató aki csak a venesz könyvet ismeri.
Akiknek szerencséje volt az jobb képzést kapott, esetleg azon felül suli után még kupálta magát így vagy úgy, többféle lehetőség adott!
Egyik oldal:
Azok, akik magasabban képzettek, és itt most nem a középiskolát vagy felsőoktatást végzettekre gondolok, hanem azokra, akik a fenti írás alapján magukra ismertek, azoknak át kell adni a tudást! Na persze ez nehéz, ha a másik fél erre nem nyitott!!!
Amit én látok ma! Sokan azt gondolják magukról, hogy mindent tudnak.
Pedig dehogy!
Folyamatosan tanulni kell,aki nem teszi, lemarad!
Presztízs problémák! Miért gond az, ha esetleg tanulnunk kell egy fiatalabbtól? Ha ezt nem vetkőzzük le magunkról, akkor csak a marakodás marad.
A tudást át kell adni és át kell venni!
Ha egy munkahelyen presztízs és életkori problémák vannak és csatázunk, akkor nem lesz csapatmunka csak a széthúzás, jönnek a konfliktusok és megette a fene az egészet. Szakmán belül egyébként nagy a széthúzás, ami baj, mert a mi nagy megmondóink már helyettünk is megtették ezt. Szépen megosztották, mert azt gondolják, nem létezik más rajtuk kívül.

Másik oldal:
Tanulni, fejlődni vágyó, akaró, fiatalabb vagy idősebb kollégák!
Tanulni nem ciki! Ha úgy érzed, hogy tanulnod kell, akkor tedd. Mutass tiszteletet a tanítód felé és alázatot a szakmád iránt!
El kell dönteni miért csináljuk ezt!?
Pénz vagy szakmaszeretet, elhivatottság.
Igen! Pénzből élünk! Szerintem a helyes sorrend a,z ha tanulunk, fejlődünk, megszerezzük azt a tudást amivel lóvét kereshetünk.
És igen! Tudom azt is, vannak "okos" kollégák is, akik lenézik a másikat, mert a potenciális versenytársat látja benne!
Nagy probléma!
Tisztázzuk! Én nem vagyok megmondó, nem vezérel semmi anyagi okokból!
Ez tiszta, pusztán az egyéni véleményemen alapuló blog ez!
Nem vagyok lájkvadász sem.
Csak gondoltam ha eddig nem vette senki a fáradtságot, akkor én megteszem!
De legalábbis arra jó lesz, hogy kiírjam magamból ezeket a dolgokat, és már ezért megérte!
Tényleg!
Köszönöm mindenkinek a figyelmet!