Pesti faló

Csak úgy jönnek, gyülekeznek a gondolatok a fejemben, gyorsan le kell, hogy írjam nehogy elvesszenek ott bent a rengeteg inger között.

Ha visszatekintek a múltba, sok olyan dolog jut eszembe, amit megosztani szándékozom veletek.

Annak idején, amikor én kezdtem teljesen más törvények uralkodtak, más volt a rendszer is!
Nem! Nem politizálni akarok, bár a problémánk is társadalmi, tehát valami köze van hozzá.
Igen, anno kemény törvények uralkodtak ebben a szakmában, egy csomó íratlan törvényt kellett megtanulni, ami nincs benne a tankönyvekben.
Szóval amikor megtörtént a rendszerváltás, hirtelen sok embernek nagyon sok pénze lett.
Az emberek étterembe jártak, hétvégeken az éttermek tele voltak, szó szerint ömlöttek a kuncsaftok! :)
Ömlött a "málna" is, brutális pénzeket vittünk haza, de annyit dolgoztunk, hogy a belünk lógott!
Ott voltak az öregek, régi hétpróbás, pecsétgyűrűs, kigombolt ingű, pocakos, „mellszőrzetbenaranynyakláncrajtafeszület” stílus... megvan!?
Nagyon, de nagyon tudtak dolgozni, pénzt keresni meg főleg és kerestek is!
Mi voltunk a tanulók, ott aztán nem volt visszapofázás meg szájhúzogatás. Pofád befogod és dolgozol! Ez volt! A képlet egyszerű volt nem kaptál cipit, ami amúgy is csak a fele volt annak amit ők vittek haza, jó esetben. Úgy hívták bohóc rész.
Igen, tanulók voltunk, még akkor is, amikor felnőtt munkavállalóként elmentünk, bekerültünk egy helyre.
Be kellett illeszkedni, megtanulni a szokásokat és mi több, dolgozni a régiek helyett, ez néha hónapokig tartott. Megtisztelve érezhetted magad, ha maguk közé soroltak!
Csorgathattad a nyálad látván, micsoda pénzeket visznek haza.
Ha akartad, akkor eljött az idő, amikor beállhattál te is a sorba, persze még mindig az ő tőrvényeik szerint.
Nem volt visszapofázás meg érzelgősség, letörték a szarvad pillanatok alatt!
Tehát mondjuk ki! Annak idején szétloptunk mindenkit, nem volt kivétel: a vendéget, a főnököt..de kollégát sosem!
Ömlött a pénz.
Aztán a még több pénzűek meg éttermet nyitottak, egymásra nyíltak a városban mindenhol.
A vidéki birkapásztor is azt nyitott, mert volt rá pénze.
Körbevette magát birkákkal és dolgozott, de ettől még jól ment, mert volt vendégnek való.
Igen ám! Itt elkezdett hígulni mind a két oldal, a munkaadói is meg a munkavállalói is!
Hozzá nem értő dolgozott hozzá nem értővel. Ettől függetlenül sokan akartak ebben dolgozni mert pénz volt benne.
Nagy nehezen bukdácsolva ki vitt kettő darab tányért a placcra, sután letette, kinyomott egy kólát a kornéliuszból és már vendéglátós is volt. Jahhh és ugyanezt hitte és gondolta a birkapásztor is!
A nagy büdös lófaszt vendéglátós! Maximum benne dolgozik! Nagy különbség!
Sokan azt gondolják még ma is: ó hát egy kv-t én is le tudok főzni!
Kérdezem én! Szerintetek valóban ennyi lenne?
Ma is látom ezt a problémát!
Ma egyetemisták dolgoznak ételkihordóként és pólós szakácsok kreálnak förmedvényeket, olyanok, akinek kőműves a szakmája.
Még szép, hogy erre is van ellen példa!
Olyat is láttam, aki nem tanulta soha, de jobban értett hozzá, mint az aki igen.

Ezt érdemes folytatni!
Szóval innen kezdem legközelebb!